Meglepetés
Bizonyára a második és a harmadik részeket olvasva fölmerült bennetek, hogy:
-Mit akarhat Kyle?
-Miért, vagy kiért jött el?
-Miért várt kerek egy évet?
A válasz mindhárom kérdésre egyszerű. Alice, csak is ő lehet az oka mindennek. Akkor most elmondok nektek valamit, ami talán már bennetek is fölmerült.
Alice szeme színe a hangulatától változik. Ez így volt egészen egy éves koráig. Ez viszont nem lehetett más mint egy képesség, ugyanis nem mindennapi az ilyesmi. Azonban ha én azt mondom valakinek, hogy a lányom szeme színe a hangulatától változik, nem orvoshoz küldene hanem pszichológushoz, és én ezt meg is értem. Na mostmár, ha ez egy képesség, akkor azt örökölni kell. És ha Lindy semmi különöset nem fedezett föl önmagán majdnem tizennyolc év alatt, akkor a képesség.. csak tőle örökölhette. Akitől reméltem, semmit nem örökölt. Tévedtem. Kyle szemei csodálatosak voltak, azthiszem zöldek..vagy kékek? Nem! Te jó ég, hát persze! A hangulatától változott! Ezt örökölte Alice! Komolyan mondom, ennél jobbat nem is örökölhetett volna. De mi lehet Kyle? Valami misztikus lény? Nem, a szemszínes dolgok is alig sikerült felfognom, ez lehetetlen, ilyen lények nem léteznek! Vagy..még belegondolni is rossz de, ... igen. Léteznek, legalábbis kettő biztosan. És ebből egy az én legféltettem kincsem, a kicsilányom. Innen már lehet következtetni, hogy miért jött el Kyle és miért pont egy év után. Ha nem sikerült, itt a válasz :
Kyle nem egyszerű ember. Nem boszorkány, vámpír, vérfarkas, szörnyeteg, semmi ilyesmi sem. Ő Eyedor. Ezt a kifejezést rengeteg helyen kerestem, google meg minden, de sehol nem találtam. Ők nem elismert 'szörnyek', mint a Twilight és a Beastly szereplői. Ismeretlenek, semmit nem tudni róluk. Hogy akkor én honnan tudom? Ki mástól, mint magától Kyletól? Valamikor régen mondott nekem erről valamit. Megpróbálta elmondani, de szemberöhögtem vele, és akkor úgy döntött feladja. Nekem meg az akkor úgy jó is volt, szívesebben csókolóztam vele, mint hogy kitalált történeteket hallgassak. El is felejtettem. És akkor délután, amikor megjelent, minden eszembe jutott. Az Eyedorok egyszerű emberek, viszont különféle képességeik vannak. Kyle például nagyon gyorsan tud futni. Ezt én úgy képzelem el, ahogyan a Twilight filmekben a vámpírok szaladnak vadászat közben. A baj az, hogy Kyle nem egy szereplő, ő nagyon is valós. Egy Eyedor csak egy Eyedor utódot hagyhat maga után, és ez az első gyereke. Az elsőszzülött. A mi esetünkben Aliceról van szó. Kyle azért jött, hogy felfedezze, Alice milyen képességgel született. Az Eyedorokban az egyetlen közös az, hogy a szemük színe a hangulatukkal változik. Gondolom a nevük is innen jön, Eye..mint szem. És dor...mint...nem tudom, ezt már én sem tudom. Az egyetlen, amit jelen pillantban tudok az az, hogy nem adhatom ennek a szörnyetegnek a kezébe Alicet. Nem engedhetem, hogy a közelébe menjen.
És ott állva az asztal mellett Alice-szel a kezemben (anyai ösztöneimnek köszönhetően szorosabban öleltem magamhoz), próbáltam nem Kyle szemeibe nézni, nehogy megint megbabonázzon csak arra gondoltam, hogy meg kell védenem Alicet. De hogyan? Ha Kyle szemébe nézek..csak egy pillantra nézem meg, hogy annyira gyönyörű-e mint régen..akkor biztosan újra megtörténik. Újra beleszeretek. Nem tehetem.
Ehhez a részhez hozzáfűznék még ennyit: Nacsa Panna, köszönöm a bíztatást!
#imádomírniablogom
