Így ismertem meg..
Augusztus másodikán volt Meggie 15. szülinapi bulija. Természetesen én is ott voltam. Meggiről elmondhatom azt, hogy fiúzós típus. Akkor is volt éppen egy barátja, Daniel. Daniel idősebb volt nálunk és nagyon jóképű, izmos. Meggie büszke volt, hogy vele mutatkozhat, és ez Daniról is elmondható, ugyanis Meggie már akkor szépen domborodott, mindíg vigyázott a külsejére és az alakjára, egyszóval gyönyörű volt már akkor is. Én nagyon csodáltam őket. Amikor végigmentek az utcán, kéz a kézben, nevetve! Annyira találtak. Az én kapcsolatom kezdete volt, viszont az ő kapcsolatuknak akkor este lett vége. Ugyanis Stella berontott Meggie buliára és (velem együtt) belelökte a medencébe. Négy ember kivételével mindenki szakadott a röhögéstől. És a négyből kettő érintett volt : én és Meggie. Meg Meggie anyukája, és Kyle. Mi nem nevettünk. A leghangosabban Daniel kezdett nevetni és összepacsizott Stellával, valami olyasmit mondva, hogy : 'Tök kúl voltál, bébi'. Meggie utálta, ha egy lány bébinek szólítottak, ezért Dani nem is szólította őt így. Stellával együtt röhögtek, aztán sorban, mindenki kezdett a medencébe ugrálni és valaki betett egy pörgős számot. Daniel elkezdett táncolni (?) és Meggiet nézte, aki mosolyogva pattant ki a medencéből, hogy táncoljon a barátjával. Azonban Stella megelőzte őt, beállt Dani elé és..mozgott. Nem hiszem, hogy az tánc volt, mert nagyon nem annak nézett ki. Simogatták egymást, majd egymás hajába túrtak, mint akik már évek óta együtt vannak. Meggie furán nézte őket, aztán sírni kezdett. Mert Stella megcsókolta Danielt, aki ekkor átölelte a derekát és hevesebben kezdte csókolni. Meggie sírva kiáltotta Dani nevét, aki hirtelen rá nézett és megvonta a vállát, valami ilyesmit mondva : 'Bocs, vége.' . És azzal megragadta Stella derekát és kisétáltak a kapun, el, ki tudja hová. Én is kiszálltam a medencéből és bekiabáltam, hogy a bulinak vége, mindenki húzzon haza. Szerencsére ezt is tették. Meggie bement az édesanyjával és letusolt, én meg a medence szélén bámultam ki a fejemből, egyedül. Azt hittem, egyedül vagyok, de aztán kiderólt, hogy nem voltam annyira egyedül. Ugyanis Kyle ott maradt, beledobott egy kólás üveget a szemetesbe és odajött hozzám. Nem emlékszem már pontosan, hogy volt, de felvázolom a beszélgetésünket.
K: Hé, jól vagy? Bele ne ess!
L: Jól. És nem áll szándékomban, most száradtam meg.
K: Pedig azt terveztem, belelöklek. De persze utánad ugrottam volna.
L: Nagyon vicces, nincs kedvem ehhez.
K: Meggie?
L: Lefürdik. Ki van akadva.
K: Akkor belelöklek: *belelökött aztán ugrott ő is
L: Te nem vagy normális! Mondtam hogy nincs kedvem!
K: Gondlotam, csinálhatnánk kedvet neked. Nem lehetsz ennyire letört. Jó, a legjobb barátnőddel csúnyán elbántak, de akkor is! Daniel egy bunkó.. itt vagyok én! Jóképű, kedves, szingli..
L: ...egoista.. Miért nem hagysz békén? Fázom, mentem.
K: Mert én nem elégeszem meg ennyivel. Nekem a teljes éned kell. Nekem TE kellesz! *kimászik ő is a medencéből és szembe áll velem, átkarolja a derekam és közelebb húz magához
L: Én? Miért pont..én? *a pulzusom köbö kétszáz lehetett, mert bár nem ismertem, de Meggie igen és ennyire helyes fiúk ritkán mondtak nekem ilyen szépet..leghamarabb soha. És akkor jött ő..
K: Te és kész. * megcsókolt.
Körülbelül így történt, elkezdtünk megismerkedni és fél év után összejöttünk. A csábító tekintetét azthittem, sosem felejtem el. Imádtam, amikor így nézett rám. Akkor este is, akkor is így nézett. Így történt minden, egy év együttlét után. Egyszerűen nem voltam magamnál, nem tudom, pedig nem ittunk semmit sem. Még buli sem volt, csak elmentünk sétálni, és..véletlenül történt meg. Annyira szerettem őt! Ő volt a mindenem, nagyon, nagyon szerettük egymást! De az a tekintet..utálom! Ahogyan ott hagyott engem, elhanyagolt, aztán összejött Stellával.. olyan rövid idő alatt! Nevetett rajtam, amikor hízni kezdtem. Ahogyan gömbölyödtem, már szégyeltem suliba járni. 5 hónap után magántanuló lettem. De akkor már semmi nem érdekelt. Csak az, hogy ott van a hasamban egy ici-pici ember, aki arra vár, hogy megszülethessen, és én vagyok az, aki teljesíti a kívánságát. A kisember, aki azt mondja majd nekem, Anya. Anya lehetek. Nem érdekelt már Kyle, Stella, Apu és a csípős megjegyzései, semmi sem. Csak Ő. Alice. ♥
Kyle csábító tekintete, amitől régen olvadtam, de most már nézni sem bírom.

Nekem nagyon tetszik, bár lenne amit csiszolni.
VálaszTörlésKöszönöm! Hát ez az első blogom, szóval még nem nagyon tudom mit hogyan csináljak, de igyekszem. :)
TörlésA kinézeten van mit csiszolni, de az írásod tetszik :) Végig így lesz amúgy, hogy betükkel fogod jelezni, hogy ki mit mond, mert az úgy helytelen, és kicsit nehezen követhető. De várom a folytatást, mert tetszik :D
VálaszTörlésNem, nem lesz így végig ez csak egy felvázolás volt. Köszönöm, és igyekszem csiszolni. :)
Törlés